----- Forwarded Message ----
From: PERGER Istvan
To: PERGER Istvan
Sent: Wednesday, September 26, 2007 3:12:05 PM
Subject: Napi EP: Nabucco, Technológiai Intézet, bevándorlás, veszélyes játékok

· Közös európai energia-külpolitika: támogatás
a Nabuccónak
· Jelentés az Európai Innovációs és
Technológiai Intézet létrehozásáról
· Bevándorláspolitika: közös európai
stratégia, kékkártya, Frontex
· Veszélyes kínai játékok: sürgős és hatékony
intézkedést vár az EP
· Sürgősségi szavazás a kötelező területpihentetés
felfüggesztéséről
· Bármely tagállamban lehet EP-képviselőjelölt az uniós
polgár



Közös európai energia-külpolitika: támogatás a
Nabuccónak

Közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását várják el az
EP-képviselők. A parlament támogatja a Nabucco csővezeték megépítését, a
tagállamokat pedig különalkuk kötése helyett egységes fellépésre szólítja fel.
Az EP uniós „energiaügyi külpolitikai főképviselői” posztot hozna létre,
emellett megvizsgálná, nem fenyegeti-e a világ élelmiszerbiztonságát a
bioüzemanyagok előállítása.

Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika
felé címmel készített saját kezdeményezésű jelentést az EP külügyi bizottságának
lengyel elnöke, Jacek Saryusz-Wolski (néppárti). A szöveget szerdán, 553 igen,
103 nem, 27 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

A jelentés megállapítja: „az energiabiztonságot az
Európai Unió általános biztonsága alapvető elemének kell tekinteni, továbbá
kulcsfontosságú elemnek az európai gazdasági és társadalmi fejlődést
illetően”.

„Az energiaellátás jelenleg és egyre növekvő
mértékben függ meglehetősen instabil és nem demokratikus országoktól, az ellátás
biztonságának megőrzésére kizárólag nemzeti szinten tett erőfeszítések
elégtelennek bizonyultak és nem garantálják valamennyi EU-tagállam hosszú távú
érdekeit” - így a jelentés.

A szöveg hozzáteszi: az
energiabiztonság-politikának „még nincs szerződéses alapja”. A képviselők ezért
közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását akarják, és úgy vélik, az
energiapolitikának „a közös külpolitika integrált és kiemelt részét kell
képeznie”.

A jelentés „létfontosságúnak tartja, hogy az EU
továbbra is vezető szerepet vállaljon az éghajlatváltozás elleni globális
küzdelemben”.

Energiaügyi főképviselő és energia
charta

Az EP az új uniós alapszerződés elfogadása után
„energiaügyi külpolitikai főképviselői” posztot hozna létre. Ő a kül- és
biztonságpolitikai uniós főképviselő fennhatósága alatt, az Európai Bizottság
alelnökeként működne, felelős lenne „az energiaügyi közös európai külpolitika
területén valamennyi politika koordinálásáért”, emellett „fokozná az EU
energiabiztonsági érdekeit védelmező képességét a külső partnerekkel folytatott
tárgyalások során”.

A képviselők meggyőződése, „hogy az
energiacharta-szerződésnek kell az energiára vonatkozó közös európai külpolitika
alapköveként szolgálnia”.

Nemkívánatos állami pénzek az unión
kívülről

A szöveg szerint az EP „támogatja a Bizottság
szándékát a megfelelő lépések megtételére a külföldi állami tulajdonban lévő
vállalatok részéről az unió energiaágazatában történő ellenőrizetlen
befektetések megelőzése érdekében, különösen ami a gáz- és
villamosáram-hálózatokat illeti”.

Diverzifikáció: EP-támogatás a
Nabuccónak

A képviselők szerint „figyelembe véve, hogy az EU
egyre növekvő mértékben függ korlátozott számú energiaforrástól, ellátótól és
szállítási útvonaltól, létfontosságú az ezek diverzifikációját célzó,
elsőbbséget élvező kezdeményezések támogatása, földrajzilag és fenntartható
alternatívák kidolgozásával egyaránt.

Az EP jelentése „támogatja a szomszédságon belül
megvalósított valamennyi energiadiverzifikációs projekt előtérbe helyezését,
különösen azokét, amelyek új szállítási folyosókat – például a
Kaszpi-tenger–Fekete-tenger–EU energia folyosót – kívánnak létrehozni mind a
szállítók, mind az útvonalak diverzifikálása érdekében”. A szöveg külön kiemeli
„a Nabucco csővezeték megépítését, cseppfolyósított földgáz-infrastruktúrát
(LNG), a villamosenergia-átviteli hálózatok összekapcsolását, az euro-mediterrán
villamos energia és gáz infrastrukturális gyűrűk létrehozását, valamint európai
érdekű, új, infrastrukturális olajprojektek, mint például az Odessa–Gdańsk
projekt megvalósítását”. A képviselők üdvözlik „az európai érdekeltségű
elsőbbséget élvező projektek uniós koordinátorainak
kinevezését”.

Bioüzemanyag-aggodalmak

A jelentés szerint az EP „a bioüzemanyagoktól való
lehetséges importfüggőséget olyan aggasztónak találja, mint a külső olaj- és a
gázellátást”, ezért „felhívja a Bizottságot, hogy az EU partnereivel közösen
dolgozzon ki átfogó tanúsítási rendszert, amely biztosítani tudja a
biodiverzitást nem fenyegető bioüzemanyagok előállításának és használatának
fenntarthatóságát”.

Az egyik elfogadott módosítás szerint „a
bioüzemanyagok és a biomassza EU-ban való felhasználását célzó ösztönzőkkel
kapcsolatban elengedhetetlen, hogy az EU meggyőződjön arról, hogy ez nem
veszélyezteti a globális élelmiszerbiztonságot, nem vezet a természetes erdőkre
nehezedő nyomás fokozódásához, a monokultúrák vagy nem honos fajok
ültetvényeinek terjedéséhez vagy trópusi erdőirtások révén az éghajlatváltozás
súlyosbodásához”.

Egységes fellépés, kölcsönös
tájékoztatás

Az EP „elengedhetetlennek tartja, hogy a Tanács
hosszú távú stratégiát és keretet alakítson ki, amelynek célja az energiára
vonatkozó közös külpolitika kialakítása annak érdekében, hogy erőteljesebb
helyzetből folytathasson párbeszédet a fő beszállító országokkal”. A parlament
egyúttal felszólítja a tagállamokat, „tájékoztassák egymást és a Bizottságot a
stratégiai döntésekről, sőt konzultáljanak egymással mielőtt energiaprojektekről
olyan kétoldalú megállapodásokat kötnének harmadik országokkal, amelyek
befolyásolhatják más tagállamok és az EU egészének érdekeit”.

Az orosz energiarendszerért aggódik az
EP

Az EP energiabiztonsági partnerséget alakítana ki
az USA-val, és az energia-külpolitikai együttműködésbe bevonná például
Norvégiát, illetve a Fekete-, illetve a Földközi-tenger térségének országait. A
jelentés „hangsúlyozza Törökországnak az EU-ba érkező gázellátás
diverzifikációjában szállítási csomópontként betöltött szerepét. Az EP „elvárja
Törökországtól, hogy teljes mértékben működjön együtt az EU-val a szállítás
megkönnyítésében”.

A jelentés „hangsúlyozza az EU és Oroszország
energiaügyi partnerségének fontosságát, rámutatva ugyanakkor, hogy Oroszország
továbbra is szinte kizárólag az EU-tól függ energiaexportjában”. A parlament az
unió és Oroszország közötti energiaügyi párbeszéd során hangsúlyozná „a
kölcsönös egymástól függőséget”. Az EP „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy
Oroszország energiarendszere általánosságban nem működik hatékonyan, sem a
feltárás és a szállítás, sem pedig az ipari és a háztartási felhasználás
tekintetében”.

Szent-Iványi: a Nabucco lehet az első lépés a valódi
közös külpolitika felé

A plenáris vitában a liberális frakció nevében
szólalt fel Szent-Iványi István. Szerinte az energiabiztonság alapvetően
stratégiai kérdés az EU számára. A képviselő azt mondta, sok tagállam már most
is 70 százaléknál is jobban függ Oroszországtól, amely „egyre gyakrabban él az
energiával mint a politikai érdekérvényesítés eszközével”, és amelyik „néha
büntetni kívánja a tagállamokat, néha megosztani”.

Szent-Iványi szerint egységen és szolidaritáson
alapuló energiapolitikára, a források és a szállítási útvonalak
diverzifikálására van szükség. A képviselő azt mondta, a liberális frakció nem
támogatja egy energiaügyi főtisztviselő kinevezését, mert ez kompetenciavitához,
az EP ellenőrzési hatáskörének csökkenéséhez vezetne.

Szent-Iványi kiemelte a Nabucco-projektet, amely
szerinte „az Európai Unió közös nagy energiaügyi vállalkozása, amely az első
lépés lehet a valódi közös külpolitika felé”.


Jelentéstevő: Jacek
Saryusz-Wolski (EPP-ED, PL)
Jelentés: A6-0312/2007 -
Egy közös európai energiaügyi külpolitika felé
Egy közös európai
energiaügyi külpolitika felé
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját
kezdeményezés
Vita: 2007. szeptember 26.,
szerda
Jogalkotási
figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2000
Jacek
Saryusz-Wolski
http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Saryusz-Wolski&partNumber=1&language=HU&id=28297


Jelentés az Európai Innovációs és Technológiai Intézet
létrehozásáról

A Magyarország is versenyben van azért, hogy
otthont adhasson az uniós Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek. A hat
évre több mint 2,4 milliárd eurós költségvetésű intézmény létrehozásáról szóló
jogszabályt most első olvasatban szavazta meg az Európai
Parlament.

Az EP szerdán kézfelemeléssel fogadta el a finn,
szocialista Reino Paasilinna jelentését Európai Innovációs és Technológiai
Intézet (ETI) felállításáról. (Az „innovációs” szó betoldása az EP mostani
módosítása, korábban az Európai Technológiai Intézet elnevezés volt
tervben.)

Lemaradásban az
EU

A jelentéstevő emlékeztet: a kutatás-fejlesztés
finanszírozásában az unió jelentősen elmarad versenytársaitól. A GDP-hez
viszonyítva a k+f kiadások 2003-ban az EU 25 tagállamában 1,92 százalékot tettek
ki, miközben az Egyesült Államokban 2,59, Japánban pedig 3,15 százalék volt ez
az arány. Mindössze két tagállam, Svédország és Finnország teljesítette azt a
barcelonai célkitűzést, amely szerint a GDP 3 százalékát kellene erre a
területre költeni - figyelmeztet Paasilinna.

A jelentéstevő szerint azt is biztosítani kell,
hogy az ETI ne vonja el a terület létező közösségi tevékenységeitől a
forrásokat. Az intézetnek jelentős mennyiségű magánfinanszírozás is kell
generálnia - áll az indokolásban.

A képviselők szerint „az innováció, a kutatás és
az oktatás közötti kapcsolódás hatékony erősítése érdekében e három alkotóelem
ipari összefüggésekbe való átvitelének és alkalmazásának prioritást kell adni,
és azt az ETI intézkedései fő hangsúlyává kell tenni”.

„Az ETI célja, hogy a tagállamok és a közösség
innovációs képességének erősítése által növelje az európai versenyképességet és
hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez. Ezt azzal éri el,
hogy előmozdítja és összehangolja az innovációt, kutatást és felsőoktatást” -
így a tervezet. Az intézet ezen kívül „elősegíti az európai felsőoktatási
térségen belüli mobilitást”.

Tudományos és innovációs
társulások

Az ETI többek között „tudományos és innovációs
társulásokat (TIT) választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken,
megfelelő támogatást nyújt számukra, megfelelő minőségellenőrzési intézkedéseket
alkalmaz, mozgósítja a szükséges köz- és magánforrásokat”.

„Az ETI versenyeztetésen alapuló, nyílt és
átlátható eljárás keretében – a részletes előírások és feltételek közzétételével
– választja ki, hogy mely partnerségekből válhat tudományos és innovációs
társulás.” „A TIT jogilag autonóm az ETI-től. Az ETI, valamint az egyes TIT-ek
közötti viszony szerződéses megállapodáson alapul” - áll az elfogadott
szövegben.

Költségvetés

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a
2008. január 1-jével kezdődő hat éves időszakban mintegy 2,4 milliárd euróval
gazdálkodhatna az elképzelések szerint. Ebből - A Bizottság javaslatát elfogadva
- 308,7 millió eurót adnának közösségi pénzből a képviselők. A többi az
intézmény saját tevékenységéből, állami hozzájárulásból, az Európai Beruházási
Banktól és a magánszférából jönne. Az Európai Bizottság szeptember 19-én
javasolta a 2007-2013-as keretköltségvetés felülvizsgálatát a Galileo-program és
az ETI finanszírozásának biztosítása érdekében. Ez képezi a további tárgyalások
alapját.

Székhely akadémiai központhoz
közel

Az egyik elfogadott módosítás értelmében „mivel az
ETI-től azt várják el, hogy az európai innováció és kutatás jelképe legyen, az
európai kiválóság és az akadémiai hírnév meglévő központjai mellett kell
elhelyezkedniük annak érdekében, hogy a legjobban kihasználhassák a meglévő
infrastruktúrát”.

A képviselők egy olyan passzust is elhelyeztek a
szövegben, amely szerint „mivel az ETI olyan új kezdeményezés, amelynek hatásai
bizonytalanok és nehezen megjósolhatók, a Bizottság részletesen és rendszeresen
áttekinti az ETI működését és hatásait, figyelembe véve az ETI egyéb kialakítási
lehetőségeit, és adott esetben javaslatot téve a rendelet
módosítására”.


Jelentéstevő: Reino
Paasilinna (PES, FI)
Jelentés: A6-0293/2007 -
Európai Technológiai Intézet
Javaslat az Európai
Parlament és a Tanács rendeletére az Európai Technológiai Intézet
létrehozásáról
Ipari, Kutatási és
Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első
olvasat
Vita: 2007. szeptember 25.,
kedd
Jogalkotási
figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0197
Reino
Paasilinna
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2301&language=hu



Bevándorláspolitika: közös európai stratégia, kékkártya,
Frontex

Két, bevándorláspolitikával foglalkozó saját
kezdeményezésű jelentést fogadott el az EP szerdán. A képviselők uniós szinten
határoznák meg a legális bevándorlás feltételrendszerét, és az unióban történő
munkavégzés megkönnyítésére „kékkártyát” adnának ki. Az EP nem támogatja az
illegális bevándorlók tömeges törvényesítését és az unión kívüli befogadó
táborok felállítását sem.

A legális migrációra vonatkozó uniós politikai
tervről Lilli Gruber (szocialista, olasz) készített jelentést. Ezt 557 igen, 101
nem, 22 tartózkodó vokssal fogadták el a képviselők.

Az Eurostat felmérése szerint az EU 27
tagállamában legálisan tartózkodó, harmadik országból érkező bevándorlók száma
mintegy 18,5 millió fő. Emellett 9 millió EU-állampolgár él hazáján kívül, az
unió valamely más tagállamában.

Európának szüksége van a gazdasági migránsokra a
népesség öregedése és a piaci igények miatt - áll a jelentésben. A képviselők
szerint az illegális bevándorlás problémáját csak úgy lehet kezelni, ha a
legális migráció eszközeit és csatornáit egyidejűleg biztosítják. A képviselők
együttdöntési eljárásban döntenének a beutazás és tartózkodás egységes
feltételrendszeréről, a kvóták meghatározása viszont tagállami kompetencia
maradna.

A jelentés támogatja a Bizottság azon szándékát,
hogy meghatározza a beutazás és a tartózkodás feltételeit a gazdasági migráció
egyes csoportjai számára, beleértve a képzetlen és alacsonyan képzett
munkavállalókat is. Kiemelten védenék az idényjellegű munkát végzők és a
fizetett gyakornokok jogait, mivel ők sokkal kiszolgáltatottabbak a
visszaélésekkel szemben.

Agyelszívás helyett:
„agykörforgás”

Az EP üdvözli a Bizottságnak a „körkörös
migrációról”, valamint az Európai Unió és a harmadik országok közötti
mobilitásra vonatkozó partnerségről szóló közleményét, és egyetért azzal, hogy
az agyelszívás káros hatásait el kell kerülni. Ezzel szemben erősítenék a
képviselők az „agykörforgást”, amely az EU és a harmadik országok közötti
mobilitást és partnerséget jelenti.

Kékkártya és
média

A jelentés támogatja az uniós munkavállalási
engedély létrehozását (az amerikai zöldkártyára emlékeztető elnevezéssel
kékkártya) a magasan képzett munkaerő Európában való szabad mozgásának és a
multinacionális vállalatoknál a személyzet áthelyezésének megkönnyítése
érdekében.

A képviselők rendkívüli felelősségét
tulajdonítanak az európai médiának (különösen a közszolgálati rádióknak és
televízióknak) a bevándorlásról szóló hiteles információk terjesztésében és a
sztereotípiák elleni küzdelemben.

Illegális
bevándorlás

A harmadik országok állampolgárainak illegális
bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól Javier Moreno Sánchez
(szocialista, spanyol) készített jelentést.

Becslések szerint az Európai Unióban illegálisan
tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma 4,5 és 8 millió között
változik.

A jelentéstevő javasolja, hogy az illegális
bevándorlókat ne tekintsék bűnözőnek, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a
sokan az életüket kockáztatják, hogy Európában leljenek szabadságot és
megélhetési forrást.

Nincs szükség fogva tartó
központokra

Az EP határozottan ellenzi azt az elgondolást,
hogy az unió határain kívül, a bevándorlók származási régióiban hozzanak létre
fogadó vagy fogva tartó központokat az illegális bevándorlók vagy menedékkérők
számára.

A legalizálás
kérdése

A szöveg emlékeztet arra, hogy számos tagállam
hajtott végre legalizálási intézkedéseket – vagy jelentette be, hogy erre készül
–, és hogy e döntések a jelenlegi jogi helyzetben a tagállamok kizárólagos
jogkörébe tartoznak. A szerint a
problémát nem kezelik kellőképpen a tagállamokban, valamint úgy vélik, hogy a
tömeges legalizálásnak csak egyszeri esetnek kellene lennie, mivel egy ilyen
intézkedés nem oldja meg a tényleges problémákat.

Frontex

A varsói székhelyű Frontex az EU
külsőhatár-védelmi operatív együttműködésért felelős független szerve, amely
tanácsadói, kutatói és képzési funkciókat is ellát. A Frontex kiegészíti a
nemzeti határigazgatási rendszereket és kiegészíti a tagállami határvédelmi
szervek tevékenységét.

A parlament véleménye szerint a Frontexnek meg
kell kapnia a fellépéseihez szükséges forrásokat, amint arról a 2007/2004/EK
rendelet 7. cikke (műszaki eszközök kezelése) rendelkezik. A képviselők
sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a tagállamok elmulasztották betartani
ígéreteiket, melyek szerint rendelkezésre bocsátanák logisztikai eszközeiket és
emberi erőforrásaikat a műveletek támogatása céljából. A jelentés szerint az
afrikai kontinensről Európa felé irányuló migrációs folyamat az unió külső
határainál elhelyezkedő déli tagállamokra – különösen az olyan kisebb
tagállamokra, mint Málta és Ciprus – jelenleg aránytalan terhet ró, ami az unió
külső határainak közös igazgatására irányuló intézkedések megerősítését teszi
szükségessé.

Szájer: erősebb európai
bevándorláspolitikát

A szerda délelőtti vitában a néppárti Szájer
József azt mondta, teljesen abszurd, hogy „megnyitottuk a belső határainkat, de
még sincsen közös bevándorlási politikánk”. A képviselő szerint „az európai
polgárok úgy látják, hogy az unión belül a nyitott határok ellenőrizetlen
bevándorláshoz vezetnek”. „Ha meg akarjuk őrizni társadalmunk békéjét és a
polgárok támogatását a szabad mozgásra, erős és a mostaninál erősebb Európára
van szükség a bevándorlás területén” - vélte Szájer, hozzátéve: nem szabad
elfelejteni, hogy bár uniós polgárokról van szó, „az új tagországok polgáraival
szemben még mindig komoly korlátozások állnak fenn a bevándorláspolitika
területén”.

A képviselő azt mondta, az Európai Néppárt szerint
a bevándorláspolitikában a tagországok közötti szolidaritásra, az emberi
méltóságra mint vezető elvre, az illegális bevándorlás elleni határozott
fellépésre, erős határvédelemre, valamint a legális bevándorlás szabályainak
átláthatóvá tételére van szükség. Szájer hozzátette: az unió által segélyezett
országoktól meg kell követelni az emberi és demokratikus jogok tiszteletben
tartását.

Kósáné: emberarcú európai
bevándorláspoltikát

Kósáné Kovács Magda (szocialista) úgy vélte, közös
uniós bevándorláspolitikát kell létrehozni, azonban „a szigor önmagában nem
érték”. A képviselőnő szerint „össze kell hangolni a migráció komplex
jelenségeit – beleértve a csak gazdasági okból érkező, de a határt
szabálytalanul átlépő bevándorlókat is – és szétválasztani a menedékkérőket: a
bűnözéssel érintkező beszivárgókat és azokat, akiket esetleg maguk a hatóságok
tolnak át az illegális térfélre”.

Kósáné szerint az új tagországok tranzitországból
célországgá válnak, és szükség is van a munkaerőpiaci utánpótlásra, ezért
üdvözlendő az erre vonatkozó szabályozás elfogadása. A politikus úgy vélte, „a
kibocsátó országokkal való együttműködés jelenti az igazi, új emberarcú jövőt,
ahol a legális és illegális migráció nem egy életre szóló döntés, nem menekülés
a haza és az otthon elől, hanem egy átmeneti időszak, ahol a visszatérésnek a
feltételeit a megértéssel és az integrációval kell
megalapozni”.

A parlamenti vitáról bővebben
(angolul):
http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/018-10644-267-09-39-902-20070823IPR09787-24-09-2007-2007-false/default_en.htm



Veszélyes kínai játékok: sürgős és hatékony intézkedést
vár az EP

Az európai játékvisszavonások után az Európai Parlament a
játékok biztonságáról szóló irányelv mielőbbi felülvizsgálatát, hatékonyságának
fokozását követeli. A képviselők betiltanák a veszélyes anyagokat tartalmazó
játékokat, és pontos tájékoztatást várnak el az egyes termékek
eredetéről.

Az EP-képviselők szerdán 660-18-7 arányban
állásfoglalást fogadtak el a termék- és játékbiztonságról.

A Mattel amerikai játékgyártó cég mintegy 21
millió, Kínában gyártott termékét kényszerült bevonni idén augusztus óta. A
veszélyesnek minősített játékok egyrészt túl sok ólmot, másrészt könnyen leváló
mágneses alkatrészeket tartalmaztak.

Az ügy kapcsán Meglena Kuneva, uniós
fogyasztóvédelmi biztos szeptember 12-én számolt be az EP belső piaci
szakbizottságának, a fogyasztóvédelmi rendszer általános felülvizsgálatát
ígérve. Az EP mostani plenáris vitájában Günter Verheugen iparügyi biztos azt
mondta, garantálja, hogy a képviselők kérésének megfelelően a Bizottság még az
év végéig benyújtja a játékok biztonságáról szóló irányelvet módosító
javaslatát.

A játékvisszahívások a képviselők szerint
„tudatosították a problémát, hogy a termékharmonizáció és az uniós szintű
piacfelügyeleti rendszer ellenére is folytatódik a nem biztonságos játékok
gyártása, importálása és forgalomba hozatala az EU piacán”.

A szöveg emlékeztet: „2006-ban a felderített nem
biztonságos termékek 48 százaléka Kínából származott, és 17 százaléka
azonosítatlan eredetű volt”.

Az EP a játékok biztonságáról szóló irányelv
felülvizsgálata során konkrét, eredményes és hatékony termékbiztonsági
intézkedések bevezetését szorgalmazza. Eszerint a Bizottságnak javaslatot
kellene tennie egyes veszélyes vegyi anyagok - így valamennyi 1-es, 2-es és 3-as
kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy a reprodukciót károsító anyag és egyéb,
hasonlóan magas kockázatú toxikus anyag - teljes körű
betiltására.

A képviselők azt kérik a Bizottságtól, biztosítsa,
„hogy a CE-jelölés garanciát jelentsen az EU műszaki jogszabályainak való
megfelelésre”.

Az EU korábban létrehozta a RAPEX (Community Rapid
Information System - Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer) elnevezésű
sürgősségi riasztórendszert, amely biztosítja, hogy a veszélyes termékekkel
kapcsolatos információkról valamennyi tagállam és az Európai Bizottság is
mielőbb értesüljön. Az EP most a RAPEX hatékonyságának növelését kéri, hogy „a
tagállamok a jövőben képesek legyenek a lehető legtöbb nem biztonságos termék
felderítésére és a piacról való kivonására vagy
visszahívására”.

A parlament „úgy véli, a fogyasztóknak joguk van
ahhoz, hogy ismerjék az EU-ba behozott termékek eredetét, és a felügyeletet
gyakorló hatóságoknak rendelkezniük kell a termékek származásának nyomon
követéséhez szükséges információkkal”.

A képviselők az EU-tól szorosabb együttműködést
várnak harmadik országok, főleg Kína fogyasztóvédelmi
hatóságaival.



A tegnapi Napi
EP-ben tévesen szerepelt, hogy már elfogadták volna a területpihentetésről szóló
módosítást. Ez valójában csak szerdán történt meg. A hibáért elnézést kérünk.
Alább a javított cikk.


Sürgősségi szavazás a kötelező területpihentetés
felfüggesztéséről

Az
EP sürgősségi eljárásban fogadta el szerdán az agrártámogatási rendszer
módosításáról szóló bizottsági javaslatot. Ez 10 százalékról nullára csökkentené
az egyes tagállamokban területpihentetésre kijelölt területek nagyságát, hogy
ezzel is elősegítse a termelés növekedését. A felfüggesztést 2009-ig
kiterjesztették. A kötelező területpihentetés Magyarországra nem
vonatkozik.

A
gabonapiaci helyzetre való reagálásként az Európai Bizottság tízről nulla
százalékra csökkentené az előírt területpihentetési arányt 2007 őszére és 2008
tavaszára. Az EP támogatta a sürgősségi eljárásban megszavazott módosítást,
annak hatályát azonban a 2009-es évre is kiterjesztené.

Az
EU-ban a vártnál rosszabb 2006-os, 265 és félmillió tonnás termés a készletek
jelentős apadásához és történelmi rekordárakhoz vezetett. A 2006/2007-es
gazdasági év elejétől most szeptemberig 14 millióról 1 millió tonnára csökkentek
az intervenciós készletek. (Ez utóbbi nagy részét magyar kukorica teszi
ki.)

A
kötelezően pihentetendő területek nagyságát korábban évről évre határozták meg,
1999/2000-ben azonban egységesen 10 százalékot fogadtak el. Az egységes területi
alapú kifizetést választó új tagállamokra (Bulgária, Ciprus, Csehország,
Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia,
Szlovákia) ez a kötelezettség nem
vonatkozik.

A
kötelező talajpihentetés jelenleg mintegy 3,8 millió hektárnyi területet érint
az EU-ban. Az Európai Bizottság a rendelkezés felfüggesztésének várható
eredményeként 1,6 millió és 2,9 millió hektár közötti nagyságú összterület újra
művelés alá vonásával és legalább 10 millió tonna többletterméssel
számol.


Bármely tagállamban lehet EP-képviselőjelölt az uniós
polgár

Az
állampolgárságuktól eltérő tagországban lakó uniós polgárok EP-választásokon
történő indulását szabályozó irányelv módosításáról szavazott az Európai
Parlament. A lényeg: a másik tagállamban élő polgár ugyanolyan feltételekkel
lehet EP-képviselőjelölt, mint a lakhelye szerinti ország bármely
állampolgára.

Az
Andrew Duff (liberális, brit) által jegyzett, szerdán kézfelemeléssel elfogadott
jelentés indokolása szerint az európai választásokon az utóbbi időben tapasztalt
alacsony részvétel „egyik oka, hogy az állampolgársággal nem rendelkező
személyeket nem ösztönzik a lakóhelyük szerinti államban politikai pártokhoz
való csatlakozásra – egyes esetekben pedig ezt még tiltják
is”.

Az
EP-ben konzultációs eljárásban megszavazott jogszabálytervezet megállapítja: „az
uniós polgárság ugyanazokat a jogokat garantálja minden uniós polgár számára,
függetlenül attól, hogy magában az unióban vagy pedig harmadik országban
születtek vagy élnek-e”.

A
szöveg kimondja: bármely uniós polgár, aki ugyan nem a lakóhelye szerinti állam
állampolgára, viszont az aktív és passzív választójogok tekintetében ugyanolyan
feltételeknek tesz eleget, mint amelyeket az említett tagállam saját
állampolgárai tekintetében előír, „aktív és passzív választójoggal rendelkezik
az európai parlamenti választásokon a lakóhelye szerinti tagállamban, amennyiben
az említett jogok gyakorlása alól a lakóhely szerinti tagállam nem zárja
ki”.

A
jogszabály értelmében „ha a passzív választójoghoz a lakóhely szerinti tagállam
állampolgárainak egy minimális időtartamon át állampolgársággal kell
rendelkezniük, az unió polgárai akkor teljesítik az említett feltételt, ha
ugyanekkora időtartamon át valamely tagállam állampolgárai.”


Jelentéstevő: Andrew Duff
(ALDE, UK)
Jelentés: A6-0267/2007 - A
93/109/EK irányelvnek az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel
rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti
választásokon történő gyakorlása tekintetében történő módosítása
Alkotmányügyi
Bizottság
Eljárás:
konzultáció
Vita: 2007. szeptember 26.,
szerda
Jogalkotási
figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0277
Andrew
Duff
http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Duff&partNumber=1&language=HU&id=4514